A Moore’s Law Is Dead csatorna gazdája, Tom friss videójában jelölt (annotált) lapkafotókat mutatott be az Intel Nova Lake két laptopos változatáról: a 8+16+4 magos Nova Lake-HX-ről és a 4+8+4 magos Nova Lake-H-ról. A képeket elmondása szerint egyik legrégebbi forrásától kapta, akinél ott vannak a chipek. A forrás védelmében a fotókat elmosta, és mindent eltávolított róluk, ami visszavezethetne hozzá. Az Intel a részleteket nem erősítette meg.

Az Intel Nova Lake-HX és Nova Lake-H kiszivárgott, jelölt lapkafotói a csempék méretével és gyártástechnológiájával
A Nova Lake-HX (balra) és a Nova Lake-H (jobbra) jelölt lapkafotója. A: grafikus csempe, B és F: töltelékcsempe, C: hub/SoC, D: perifériavezérlő, E: számítási csempe. A méretek a forrás szerint legfeljebb 5 százalékkal térnek el a valóstól (Kép: Moore’s Law Is Dead)

Csempékből összerakott laptopchip

A Nova Lake – ahogy az utóbbi Intel-processzorok is – csempékből (tile) épül fel. Ezek külön legyártott szilíciumdarabok, amelyeket egy közös hordozón kötnek össze, kicsit úgy, mint a Lego-elemeket. A HX-változat közepén a hub, vagyis az SoC-csempe ül négy alacsony fogyasztású (LP-E) maggal, az Intel 18A-P gyártástechnológiáján. Alatta van a számítási csempe 8 nagy (P) és 16 kis (E) maggal, fölötte a grafikus csempe, jobbra pedig a szintén 18A-P-n készülő perifériavezérlő csempe.

Feltűnő, hogy a tokozáson két funkció nélküli töltelékcsempe (dummy tile) is van, az egyik ráadásul elég nagy. Tom több forrással is egyeztetett, mire kiderült, miért: az Intel ugyanarra a tokozásra eltérő méretű számítási és grafikus csempét is tehet. A fotózott példányban a gyengébb, 4 Xe-magos (32 EU-s) integrált grafika van, a 12 Xe-magos változat viszont elfér a két töltelékcsempe helyén. A videóban szereplő méretek Tom szerint 1, de legfeljebb 5 százalékon belül egyeznek a valósággal. Szándékosan kerekítette őket, hogy a forrásai ne legyenek visszakövethetők.

A Nova Lake-H felépítése hasonló, csak kisebb a számítási csempéje. A képen szereplő példány szintén 4 Xe-magos iGPU-t kapott, de Tom szerint ez inkább tesztpéldány lehet, a kész termékekben szinte mindig nagyobb grafika lesz.

Akár Strix Halo-szintű iGPU ugyanabban a laptopban

Tom a videó felvétele közben még átnézett néhány Intel-dokumentumot. Ezek szerint a HX 32 EU-s (4 Xe-magos), a mainstream H pedig 64 EU-s (8 Xe-magos) grafikát kap, mert az Xe3 architektúrában Xe-magonként 8 végrehajtóegység (EU) van. A teljesítményorientált Xe3P viszont, amely a TSMC N2P gyártástechnológiáján készül, Xe-magonként megduplázza az EU-k számát. Így ugyanakkora helyen akár 192 EU is elfér.

Ez azért érdekes, mert Tom értesülése szerint a változatok lábkompatibilisek, vagyis ugyanabba a foglalatba illeszkednek. Egy HP vagy Dell laptopba így újratervezés nélkül kerülhet 4 vagy 8 Xe3-magos chip a mainstream gépekhez, vagy az erős Xe3P-s változat. Tom becslése szerint ez nagyjából az AMD Strix Halo szintjét hozhatja, vagyis az Intel válasza lehet az AMD Medusa Halo Mini nevű, szintén a mainstream Medusa Point foglalatához illeszkedő APU-jára. A Medusa Halo csúcsváltozatát azonban ez sem éri el.

Mikor jön a Nova Lake?

A menetrend Tom szerint nem változott: a laptopos változatok 2027 első negyedévében érkezhetnek, egyik forrása szerint március végéig. Ha csúszás lesz, akkor is legkésőbb az első negyedév végén vagy a második elején. Egy másik forrás megerősítette, hogy a legfeljebb 28 magos chipek – mint a most mutatott HX – 2027 első, esetleg második negyedévében jönnek, az 52 magos csúcsmodellek pedig egy-két negyedévvel később. Az asztali Nova Lake-S-ről korábban az is kiszivárgott, hogy 74 TOPS-os NPU-t kaphat, a nagy gyorsítótáras változatokról pedig Kopite7kimi azt írta, hogy ezek menthetik meg a Nova Lake játékteljesítményét.

Kemény ítélet az Nvidia RTX Sparkról

A videó második felében Tom a napokban megjelent Nvidia RTX Spark (N1X) laptopokról mondott véleményt. Összegzése szerint ezek a gépek két év késéssel hozzák a Strix Halo többszálas teljesítményét, egy év késéssel a Panther Lake egyszálasát, nagy terhelésen pedig az előző generáció hatékonyságát. Bár a GPU-ban annyi CUDA-mag van, mint az asztali RTX 5070-ben, és a TSMC N3P gyártástechnológiáján készül, játékokban a laptopos RTX 5070, egyes címekben csak a laptopos RTX 5060 szintjén teljesít. A Gears of War: E-Day jól fut rajta, a Battlefield 6 viszont állítólag játszhatatlan, és sok játékban, például az Assassin’s Creedben akadozást tapasztaltak a tesztelők. Akadozásról már egy korábban felbukkant Surface-prototípusnál is szó volt.

Az árakat Tom különösen sokallja: egy rendes konfiguráció 4400 dollár, a nagyjából ezer dollárral olcsóbb, de még mindig 3000 dollár feletti változatokban pedig csak 24 GB memória van összesen, amin a CPU és a GPU osztozik. Ennyiért szerinte már olyan RTX 5090-es laptop is kapható, amelyben csak a videokártyán van 24 GB VRAM, mellette pedig 32 GB rendszermemória. A 128 GB-os csúcsváltozatok 6–10 ezer dollárba kerülnek. A háttérből azt hallotta, hogy teljes AI-terhelés mellett a gépek nagyjából egy órát bírják akkumulátorról, ami szerinte ütközik a „helyi AI útközben” ígérettel. A kezdeti készlet is szűkös: egyes nagy (amerikai) kereskedőkhöz országosan csak néhány száz darab jut, és ez valószínűleg az év végéig vagy 2027 első negyedévéig így marad.

„Szerintem ez a termék tényleg senkinek sem szól” – fogalmazott Tom. Egy dolgot azért elismert: az ARM-alapú magok ellenére az N1X Windows alatt nagyrészt működik, amit a Qualcomm laptopjai évek óta nem tudnak elmondani magukról. Ha az Nvidia egy év múlva RTX 60-as alapú, jobb szoftveres támogatású és olcsóbb utódot hoz, az szerinte már komoly fejfájást okozhat az AMD Zen 6-os Medusa Halo termékeinek. Az akkumulátoridőről és a készletről szóló értesülések névtelen forrásoktól származnak, az Nvidia ezekre nem reagált.