Ausztráliában már nem csak filmsztárok és influenszerek arcával próbálnak pénzt kicsalni: Anthony Albanese miniszterelnököt is rendszeresen felhasználják a deepfake-befektetési csalásokhoz. Az ausztrál értékpapír-felügyelet, az ASIC a hamis híresség-ajánlások miatt figyelmeztetett, a The Guardian beszámolója pedig azt írja, hogy a miniszterelnök a leggyakrabban utánzott közszereplő a helyi befektetési átverésekben.
A hamis videók gyakran valódi felvételekből indulnak ki. A képre mesterségesen előállított hangot illesztenek, amelyben Albanese állítólag egy állami garanciával támogatott befektetést ajánl: néhány ezer ausztrál dollár befizetéséből havi több tízezer dolláros hozamot ígérnek. A videó ettől még nem lesz hivatalos, a megtévesztés azonban éppen arra épít, hogy az arc, a hang és a kormányzati környezet első pillantásra hihetőnek tűnik.

A videó csak a belépő a csalásba
Az ASIC szerint a videó önmagában ritkán a teljes átverés. A hirdetésből a felhasználót egy üzenetküldő csoportba vagy egy külső weboldalra terelik, ahol egy állítólagos pénzügyi szakértő vagy asszisztens folytatja a beszélgetést. A csalók hamis sikerbeszámolókkal és további, látszólag független befektetőkkel erősítik meg egymás történetét, majd részvény- vagy kriptovásárlásra veszik rá az áldozatot.
Az ASIC ezt a módszert a pump-and-dump csalásokhoz köti. A csoport előbb felhajtja egy kisebb részvény árát a mesterséges érdeklődéssel, majd a csalók eladják a saját részesedésüket. Mire a többiek rájönnek, hogy a „tipp” nem valódi, az árfolyam összeomolhat, a számlán maradt eszköz pedig gyakorlatilag értéktelenné válhat. Aki ilyen kampányban vesz részt, sokszor nem csak a befizetett pénzt, hanem a személyes és banki adatait is átadja.
Milliók tűnnek el hitelesnek látszó arcok mögött
A Guardian a Scamwatch jelentéseire hivatkozva azt írja, hogy a tíz leggyakrabban utánzott ausztrál közszereplő nevéhez összesen 7,4 millió ausztrál dollárnyi bejelentett kár kapcsolódott. Albanese mellett pénzügyi újságírók, elemzők és politikusok is felbukkannak a hamis reklámokban. Az ASIC a legutóbbi pénzügyi évben több mint 19 400 bejelentett csalási ügyet kezelt, és több ezer adathalász linket, hamis befektetési oldalt, illetve kriptovalutás átverést szedetett le.
Az ASIC külön közleménye szerint 2025-ben az ausztrálok 2,18 milliárd ausztrál dollárt veszítettek csalások miatt, ebből 837,7 millió dollár befektetési átverésekhez kapcsolódott. Ezek a számok nem azt jelentik, hogy minden esetben deepfake szerepelt, azt viszont megmutatják, mekkora piacot látnak a csalók az online befektetési ígéretekben.
Mit érdemes ellenőrizni?
A hatóságok szerint a legfontosabb lépés az, hogy ne a videó alapján döntsünk. Ellenőrizni kell, szerepel-e a szolgáltató a hivatalos pénzügyi nyilvántartásban, és külön, a szervezet valódi oldaláról érdemes megkeresni az ajánlatot. A kormányzati vagy celebhang, a profi logó, a sikertörténetek és az élőnek tűnő kommentek sem bizonyítják, hogy a befektetés valódi.
A deepfake itt nem önálló trükk, hanem a bizalom felgyorsítására használt eszköz. A csalók célja, hogy a néző ne kérdezzen rá a részletekre, hanem az ismert arc miatt azonnal a következő linkre kattintson. Ha egy videó gyors, garantált és kockázatmentes meggazdagodást ígér, az ASIC tanácsa szerint a legbiztonságosabb reakció a megállás, az ellenőrzés és a jelentés.