A Moore's Law Is Dead Broken Silicon 371 adásában Tom és az NX Gamerként ismert Michael Thompson több olyan hardveres pletykát és piaci kérdést beszélt át, amely a következő konzolgenerációt és a PC-s árakat is érintheti. Fontos: ez nem hivatalos Sony-, Microsoft-, AMD- vagy Valve-bejelentés, hanem forrásokra, iparági tapasztalatokra és következtetésekre épülő beszélgetés, ezért a legerősebb állításokat is pletykaként érdemes kezelni.
A PS6-nál nem csak az számít, mennyibe kerül a chip
Az egyik fő vonal a következő PlayStation ára volt. A beszélgetésben elhangzik, hogy a PS6 esetében az 1000 dollár körüli célár nem tűnik elképzelhetetlennek, de ez rögtön több feltételhez kötött gondolat. A memória ára, az APU mérete, a chipletes felépítés és az, hogy a Sony mennyi nyereséget akar hagyni a gépen, együtt dönthetik el, hogy a végén mennyire lesz fájdalmas a rajt.
Tom állítása szerint a PS6 APU-ja a mostani információk alapján kevesebbet fogyaszthat a PS5-nél, miközben több memória kerülhet mellé. A drágulás egyik kézenfekvő pontja így nem feltétlenül maga a fő lapka, hanem a memória és a teljes rendszer költsége. Ez jól illik ahhoz a szélesebb problémához, amit most a PC-s piac is érez: ha a memória és a félvezetőkapacitás drága, az a konzoloknál sem áll meg a gyárkapunál.
Az Xbox Helix továbbra is drága, PC-szerű gépnek tűnik
Az Xbox Helix név alatt futó következő Xboxról a beszélgetés azt sugallja, hogy a hardver alapvető iránya már nehezen fordítható vissza. A műsorban úgy beszélnek róla, mint egy Phil Spencer-korszakban megtervezett, hibrid, PC-szerű konzolról, amely chipletekben és asztali hardverrel rokon megoldásokban gondolkodhat. Ez nem jelenti azt, hogy olcsó lesz. Sőt, a műsorban az 1000 dollár feletti ár is reális lehetőségként kerül elő.
A lényeg itt nem az, hogy a következő Xbox biztosan ennyi lesz. Inkább az, hogy a hagyományos konzollogika és a PC-s hardverlogika között egyre nehezebb tiszta határt húzni. Ha a Microsoft tényleg egy drágább, nyitottabb, PC-hez közelebb álló Xboxot készít, akkor a gép már nem ugyanazzal az árérzékeny tömegpiaci képlettel versenyez, mint egy klasszikus konzolgeneráció elején.
A lemezes játékok körüli vita még nincs lezárva
A korábbi PS6-lemezvita után az adásban újra előkerül, hogy a fizikai kiadás és a digitális licenc kérdése mennyire érzékeny pont maradt. A műsorban elhangzik az a gondolat is, hogy ha a cégek csak akkor reagálnak, amikor már kemény számokból látják a vásárlói ellenállást, addigra a PR-kár megtörténhet. Ez különösen konzolnál veszélyes, mert a bizalom nem csak egyetlen játék eladását érinti, hanem évekre szóló platformválasztást.
A beszélgetés egyik érdekes mellékszála India volt, ahol a fizikai piacot továbbra is fontosnak tartják. Ez azért számít, mert a nyugati digitális átállásról könnyű úgy beszélni, mintha mindenhol ugyanaz lenne a helyzet. Nem az. Ha egy régióban a dobozos játék, a használtpiac vagy az offline hozzáférés még erős, ott egy rosszul kommunikált digitális váltás könnyebben terelhet embereket PC felé.
Az AI-láz a gamer hardver árát is megtolhatja
A műsor második felében hosszabb blokk szól arról, hogy az AI-infrastruktúra és a memóriaigény hogyan tarthatja magasan az árakat. A beszélgetés nem azt állítja, hogy minden drágulás kizárólag az AI miatt van, de azt igen, hogy a memória, a szerverkapacitás és a gyártói prioritások most nem a játékos PC-knek kedveznek.
Tom külön kiemeli, hogy 2025 elején több hardver meglepően olcsó volt, ezért a mostani árakhoz képest lehet még visszaesés, de ez nem jelenti azt, hogy minden visszatér a korábbi mélypontra. Ez elég józan megközelítés: az AI-buborék kipukkanásáról lehet vitatkozni, de a lefoglalt gyártókapacitás, a szerveres beruházások és a memóriaéhség nem tűnik el egyik napról a másikra.
Zen 7 Snowmass: Tom szerint nem Steam Deck 2
A legkonkrétabb hardveres félmondat a végére maradt. Egy nézői kérdésre Tom azt mondta, hogy a korábban emlegetett Zen 7 Snowmass fél-egyedi APU szerinte biztosan nem a Steam Deck 2. Korábban ő maga is felvetette ezt a lehetőséget, mert az időzítés elsőre stimmelt volna egy 2028-2029 környéki Valve-géphez, most viszont már úgy fogalmazott: biztos benne, hogy nem erről van szó.
Még ennél is óvatosabb része a gondolatnak, hogy szerinte a Snowmass valószínűleg nem is kézikonzolos APU. Ezt érdemes külön kezelni: nem hivatalos AMD-útitervet kaptunk, hanem egy leakerről és iparági beszélgetésről van szó. Ettől még fontos, mert a Steam Deck 2, egy esetleges Xbox kézikonzol és a következő AMD mobil/konzolos APU-k körül most nagyon könnyen összecsúsznak a pletykák.
Steam Deck 2 és Xbox handheld: a várakozás még marad
Az adás alapján a Steam Deck 2 nincs közvetlenül a küszöbön, és az Xbox saját kézikonzolja sem tűnik biztos iránynak. Michael Thompson inkább azt tartja valószínűnek, hogy a Microsoft a meglévő PC-s kézikonzolokkal és partnerekkel dolgozik tovább, nem feltétlenül épít saját, dedikált Xbox handheldet. Ez egybevág azzal, amit az elmúlt hónapokban láttunk: az Xbox már most is több gyártó hardverén próbál jelen lenni.
A Valve más helyzetben van. A Steam Deck sikere bebizonyította, hogy van igény a kézikonzolos PC-re, de a Deck 2-nél a teljesítményugrásnak, az árnak és az akkumulátoros működésnek egyszerre kell értelmet adnia. Ha túl korán jön, könnyen csak egy drágább ráncfelvarrásnak látszik. Ha túl későn, a Windowsos kézigépek és az Xbox-partnerek közben elfoglalhatják a terepet.
Érdemes figyelni, de nem kész tényként kezelni
A Broken Silicon 371 pont azért érdekes, mert nem egyetlen nagy bejelentést bont ki, hanem megmutatja, mennyire összefügg most minden: konzolárak, lemezes játékok, memóriaárak, AI-adatközpontok, AMD APU-k és kézikonzolok. Aki csak azt várja, hogy mikor jön a PS6 vagy a Steam Deck 2, annak ez sok kerülőútnak tűnhet. A háttérben viszont pont ezek a kerülőutak döntik el, mennyiért és milyen kompromisszumokkal jönnek majd a következő gépek.
A rövid verzió: a PS6 és az Xbox Helix ára körül még sok a feltétel, az AI-kereslet tovább nyomhatja a memóriapiacot, a Zen 7 Snowmass pedig jelen állás szerint nem Steam Deck 2. Ennél többet most csak óvatosan szabad mondani. De már ennyi is elég ahhoz, hogy a következő konzolgeneráció ne csak grafikai ugrásnak, hanem ár- és üzleti modellváltásnak is tűnjön.
