Kísérleti licencelési programot indított a Google, amelynek keretében közvetlen kifizetést biztosít a digitális médiakiadóknak az AI-alapú keresési válaszokhoz felhasznált tartalmaik után – derült ki a The Information tényfeltáró riportjából és a Digiday szakmai beszámolójából. A tesztben mintegy száz kiválasztott kiadó vesz részt, miközben a keresőóriás világszerte komoly hatósági és kiadói nyomás alá került a webes látogatottság drasztikus visszaesése miatt.
Search Console felület és zárt kifizetési formula
A pilot programban részt vevő lapok adminisztrátorai számára egy dedikált „AI earnings” modul jelent meg a Search Console kezelőfelületén. A rendszer azt méri, hogy az adott médiatermék cikkei és elemzései milyen mértékben járultak hozzá a felhasználóknak megjelenített mesterséges intelligencia által generált válaszokhoz. A kompenzációs keret kiterjed a keresőben futó AI Overviews funkcióra, a mélyebb kutatásra szánt AI Mode-ra, valamint a Gemini chatbot új csúcsmodelljének közvetlen válaszadási folyamataira is.
A díjazási mechanizmus részleteit a vállalat szigorúan zártan kezeli, a matematikai algoritmust a résztvevők számára sem fedték fel. A programban lévő kiadók tapasztalatai alapján az összegek kiszámítása egyelőre átláthatatlan feketedobozként működik: a havi utalások mértéke szélsőséges ingadozásokat mutat, miközben a keresőcég nem ad részletes magyarázatot a kifizetési kulcsok változásairól.
Hatalmas bevételi olló az egymillió dollártól a morzsákig
A kifizetések eloszlása rendkívül egyenetlen képet mutat a bevont kiadói körben. A programhoz az induláskor csatlakozó egyik nagy médiavállalat az elmúlt egy év során több mint 1 millió dolláros (hozzávetőleg 365 millió forintos) bevételt könyvelhetett el. Egy másik, néhány hónapja belépő sajtótermék 50 000 és 60 000 dollár közötti kompenzációt kapott a digitális anyagaiért.
A kisebb és közepes méretű online lapok többsége ezzel szemben elenyésző összegekhez jutott. Számos résztvevő több hónapos periódus alatt is 1000 dollár alatti összeget regisztrált, ami a hagyományos reklámbevételeik 0,1 százalékát sem éri el. A kiadói piac megosztott a kezdeményezéssel kapcsolatban: egyes médiumok üdvözlik az új bevételi csatornát és a belső mérési betekintést, mások viszont szándékosan elutasították a meghívást, azzal érvelve, hogy a szimbolikus összegekkel a technológiai óriás csupán a kollektív jogdíjtárgyalások élét próbálja elvenni.
Hiányzó opt-out és szigorodó európai versenyfelügyelet
A pilot struktúrájának legvitatottabb pontja, hogy a csatlakozás semmilyen ráhatást nem biztosít a tartalom tényleges indexelésére. A kifizetési programból kimaradó kiadók cikkeit az algoritmus továbbra is változatlanul feldolgozza és összefoglalja az AI Overviews dobozokban, mindössze a pénzügyi részesedéstől esnek el. A Google nem kínál szelektív leiratkozási lehetőséget (opt-out), így a kiadók jelenleg csak a teljes webes keresőből való kizárással tilthatnák meg az anyagaik gépi tanulási hasznosítását.
A forgalomcsökkenés miatt nemzetközi szinten is fokozódik a szabályozói szorítás. Az Egyesült Királyság versenyügyi hatósága júniusban kimondta, hogy a keresőnek kötelezően biztosítania kell a leiratkozási jogot az AI-összegzésekből anélkül, hogy a weboldalak elveszítenék az organikus keresési rangsorukat. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió átfogó vizsgálatot folytat a piaci verseny torzulása és a forgalomelszívás miatt, és a keresési architektúra módosítására kötelezte a vállalatot, miközben az amerikai bíróságokon is folyamatosak a kiadói szerzői jogi perek.
