Az Anthropic hivatalos Claude-súgója szerint az EU-ban 2026. augusztus 2-án vagy később elindított modellek már a rajttól kezdve géppel olvasható jelölést támogatnak. A vállalat ezt az uniós AI Act átláthatósági elvárásaihoz kapcsolja.
A vízjel nem látszik, de a szöveggel együtt utazik
Anthropic szerint a támogatott Claude-modellek a vízjelet közvetlenül a generált szövegbe szövik. A felhasználó ebből semmit nem lát, a cég állítása szerint a jelentés, a minőség és az olvashatóság sem változik. Mivel a jelölés a szöveg része, másoláskor is továbbmehet, és bizonyos szerkesztések után megmaradhat.
Ez nem klasszikus, látható felirat, és nem ugyanaz, mint egy olyan online szolgáltatás, amely néhány mondatból megpróbálja megjósolni, hogy ember vagy modell írta-e őket. A hivatalos leírás szerint a jelölés felismerésére külön ellenőrző mechanizmusok készülnek, amelyek részleteit Anthropic későbbi technikai dokumentációban ígéri.
A fájloknál a C2PA szabvány jön
A szöveg mellett a Claude által létrehozott támogatott fájlok – például SVG, PNG vagy JPG – aláírt eredetiségi metaadatot is kaphatnak. Anthropic ehhez a Coalition for Content Provenance and Authenticity, vagyis a C2PA nyílt szabványát használja. Ez a metaadat azt jelezheti, hogy a fájlt Claude dolgozta fel, és azt is ellenőrizhetővé teheti, ha a fájlt később módosították.
A két megoldás nem egyformán működik. A szöveges jelölés beágyazott vízjel, a fájloknál pedig külön, aláírt eredetiségi információról van szó. Ráadásul nem minden platform támogat minden jelölési típust, így egy cloudos vagy külső felületen létrehozott fájl esetében a C2PA-adat megléte nem automatikus.
A régi modellekre még nincs kész válasz
Anthropic nem ígéri, hogy az összes korábbi modell azonnal ugyanígy jelöl majd. A hivatalos oldal szerint a 2026. augusztus 2. előtt megjelent modellekre átmeneti időszak vonatkozik, a vállalat pedig dolgozik a visszamenőleges támogatáson. Ezért egy régebbi Claude-válasz hiánya önmagában nem bizonyítja, hogy ember írta.
A rendszer másik korlátja, hogy a jelölés csak akkor ad erős bizonyítékot, ha van hozzá ellenőrző eszköz és a tartalom nem esett át olyan átalakításon, amely kiszedi vagy gyengíti a jelet. Anthropic jelenleg még nem közölt teljes technikai leírást a detektálásról, így a gyakorlati ellenőrzés módja és a hamis negatívok aránya egyelőre nyitott kérdés.
Az is lényeges, hogy a jelölés nem állítja meg a tartalom újrafelhasználását. Ha valaki Claude-dal ír egy szöveget, majd jelentősen átírja, lefordítja vagy más rendszerrel újrageneráltatja, a gépi felismerés bizonyossága változhat. Anthropic maga is jelzi, hogy a jelek ellenőrzése jelzésértékű: egy megtalált marker azt mutatja, hogy a tartalom Claude-dal kapcsolatba került, de önmagában nem rekonstruálja az egész szerkesztési folyamatot.
Ezért a vízjel nem helyettesíti a szerkesztői ellenőrzést, a forráskritikát vagy az emberi felelősséget. A cél inkább az, hogy az intézmények kapjanak egy plusz technikai jelet az eredet vizsgálatához, miközben a tartalom minőségéről és igazságtartalmáról továbbra sem a marker dönt.
A lépés ettől még fontos irányváltás: a Claude tartalomeredete nem csak a fájlok metaadatairól szól, hanem a sima szöveges válaszokról is. A következő hónapokban az lesz a döntő, hogy a jelölések mennyire lesznek interoperábilisak, és a weboldalak, iskolák vagy hatóságok valóban használják-e őket.
