A Valar Atomics élő bemutatón adott áramot egy Nvidia Spark asztali AI-gépnek a Ward 250 mikroreaktorával. A Tom’s Hardware beszámolója szerint a számítógép egy olyan weboldalt szolgált ki, amely addig működött, amíg a reaktor termelt.
A reaktort 37%-os teljesítményig húzták fel
A színpadon az Nvidia Blackwell-alapú gép áramkörét közvetlenül a reaktorhoz kapcsolt rendszer táplálta. A Ward 250-et a bemutató alatt 37%-os szintig emelték. Isiah Taylor vezérigazgató szerint a hasadás másodpercenként 10 a 15. hatványon uránatomot érintett, ami 100 kW hőteljesítményt termelt.
A hőt nyomás alatt tartott hélium vitte egy termoelektromos generátorhoz, amely elektromos áramot készített belőle. Ez hajtotta a Spark gépet és a nuclearwebsite.com mögötti szervert. A demonstráció nem azt jelenti, hogy a kis reaktor már teljes adatközpontot lát el; egyetlen asztali rendszerrel igazolta a működési láncot.
A 30 MW-os AI-üzem még csak terv
A Valar Atomics és az Nvidia egy 30 MW-os, zárt rendszerű AI-üzemen is együtt dolgozna. A cégek állítása szerint a létesítmény nem venne el vizet a helyi közösségtől, mert a reaktor és az AI-hűtés is vízmentes vagy zárt megoldást használna. A pontos helyszínt, építési ütemet és költséget még nem közölték.
A két számot nem szabad összekeverni. A bemutatott Ward 250 a színpadon 100 kW hőt termelt, míg a 30 MW a későbbi AI-üzem tervezett elektromos mérete. A színpadi próba tehát technikai demonstráció, nem a harminc megawattos létesítmény indulása.
Nem egyedül kísérleteznek kis reaktorral
A Valar az első nukleáris startupként hirdeti magát, amely villamos energiát termelt, de az amerikai Energiaügyi Minisztérium szerint a Deployable Energy Unity és az Antares Nuclear Mark-0 rendszere is elérte már a kritikusságot. Ez még nem áramtermelés, viszont azt jelzi, hogy több fejlesztés halad ugyanabba az irányba.
Az AI-adatközpontok energia- és vízigénye miatt az Amazon, a Google, a Microsoft, az Oracle és az Nvidia is foglalkozik kis moduláris reaktorokkal vagy új hűtési rendszerekkel. A Valar bemutatója azért érdekes, mert nem egy távoli koncepciórajzot mutatott: az áramtermelést és a számítógépes terhelést egy működő láncban kapcsolta össze. A nagyüzemi változat életképességét viszont csak a 30 MW-os projekt adatai után lehet megítélni.
