A Gamescom 2026 Opening Night Live műsorában mutatkozott be a nagyközönség előtt a keleti folklórra épülő, egy–három fős kooperatív akció-kalandjáték, a The 1001 Threads of Mizan. A kölni expó zárt ajtók mögötti bemutatóin azonban a látványos repülő szőnyegek és a kolosszális szörnyetegek mellett egy kellemetlen téma is előkerült: a Kotaku helyszíni beszámolója és interjúja szerint a fejlesztők látványosan kerülték a választ arra a kérdésre, hogy a projektet közvetlenül Szaúd-Arábia állami vagyona finanszírozza-e.
Dzsinnharcok és lebegő szőnyegek az Ezeregyéjszaka világában
Maga a játék kétségkívül egyedi koncepcióval próbál kitűnni a kooperatív akciójátékok mezőnyéből. A játék hivatalos bemutatkozó oldala alapján a történet Seherezádé mitikus világát kelti életre, ahol a játékosok egy ősi, letűnt civilizáció technológiáját kutatva próbálják megvédeni az emberiséget az elszabadult dzsinnek inváziójától. A harcrendszer központi eleme a vertikális mobilitás: a karakterek repülő szőnyegek hátán száguldva, akrobatikus manőverekkel küzdenek meg a hegy méretű bossokkal.
A tervek szerint PC-re (Steam és Epic Games Store), PlayStation 5-re, Xbox Series X|S-re és a Nintendo Switch 2-re érkező cím fejlesztését egy neves nyugati AAA-veteránokból toborzott csapat végzi, akik korábban olyan sikeres stúdióknál szereztek tapasztalatot, mint az Ubisoft vagy az EA. A kölni expón a játékosok előtt titokban tartott projektet úgy harangozták be a sajtónak, mint a következő nagy kaliberű kooperatív világpremiert.

Kínos csend a sajtótájékoztatón: ki áll a számlák mögött?
A bemutató utáni kérdezz-felelek azonban váratlan fordulatot vett. A játékot fejlesztő MBC Game Studio ugyanis a közel-keleti médiakonglomerátum, az MBC Group leányvállalata, amelynek többségi tulajdonosa a szaúdi kormányzat. Amikor a Kotaku újságírója rákérdezett, hogy a nagyszabású fejlesztést közvetlenül a szaúdi állami vagyonalap (PIF) pénzeli-e, a projekt kreatív igazgatója, Rich Smith és a sajtó képviselői hirtelen kitérő válaszokba menekültek.
A stúdió vezetése kizárólag a kreatív szabadságot, a narratív ambíciókat és a független művészeti elképzeléseket méltatta, határozottan elhárítva a politikai és pénzügyi természetű kérdéseket. A jelenség nem egyedülálló a videojáték-iparban: az elmúlt években Szaúd-Arábia több tízmilliárd dollárt fektetett be a szórakoztatóiparba és az esportba a gazdaság diverzifikálását célzó Vision 2030 program keretében. A The 1001 Threads of Mizan esetében most az a kérdés, hogy a látványos mitológiai kaland játékmenete és világa elég erős lesz-e ahhoz, hogy a megjelenéskor a szakma a játék érdemeire figyeljen a háttérben húzódó geopolitikai viták helyett.