Az MSI termékoldalain megjelent V1 modellek alapján, amelyeket a VideoCardz és a ComputerBase is ellenőrzött, az MSI négy GeForce RTX 5060 V1 videokártyán már nem a korábbi GB206-250, hanem egy visszavágott GB205 GPU-t használ. A kártyák neve ettől nem lett RTX 5070, és a lényegi specifikációjuk sem változott meg.
Melyik négy kártyáról van szó?
A V1 jelölést a GeForce RTX 5060 8G GAMING, GAMING OC, VENTUS 2X és VENTUS 2X OC kapta meg. Ezek ugyanabban a termékcsaládban vannak, mint a korábbi, GB206-os változatok, ezért érdemes a teljes típusnevet megnézni vásárlás előtt. A V1 nem egy általános marketingcímke: ennél a négy modellnél a nyomtatott áramköri lap és az alatta lévő szilícium is eltér az elődétől.
A GB205 a teljes kiépítésében az RTX 5070 alapja, de ez nem azt jelenti, hogy egy 5060-as hirtelen magasabb kategóriába ugrik. Az NVIDIA annyi számítási egységet és a memóriavezérlő egy részét letiltotta, hogy a végeredmény beleférjen az RTX 5060 keretébe.
A név mögötti adatlap nagyjából ugyanaz maradt
Mind a négy V1 modellnél 3840 CUDA-mag, 8 GB GDDR7 memória, 128 bites memóriabusz, 28 Gbps memóriaórajel és 448 GB/s sávszélesség szerepel. A PCIe 5.0-s x8 kapcsolat is maradt. Ezek azok az adatok, amelyek a legtöbb játékban sokkal többet számítanak, mint az, hogy a GPU eredetileg GB205 vagy GB206 néven futott a gyártósoron.
Két Gaming változatnál van apró eltérés a korábbi verziókhoz képest. A sima GAMING V1 fogyasztási kerete 155 watt helyett 150 watt, a GAMING OC V1 boost órajele pedig 2625 MHz-ről 2587 MHz-re esett, szintén 150 wattos kerettel. A Ventusoknál a megadott órajel és 145 wattos keret maradt. Ezekből még nem lehet tesztet helyettesítő következtetést levonni, de a V1-től senki se várjon ingyen FPS-t.
Aki csak játszani akar, annak mit kell néznie?
Az ár, a hűtés, a zaj és a garancia továbbra is fontosabb lesz, mint a lapkakód. Ha két azonos RTX 5060 között kell dönteni, nem érdemes csak azért felárat fizetni a V1-ért, mert a GB205 fizikailag nagyobb GPU. A letiltások után ugyanazt az osztályt célozza, ráadásul még nincs független, azonos hűtéssel és azonos órajelen végzett összehasonlítás, amely bizonyítaná az eltérő viselkedést.
A történet inkább azért érdekes, mert megmutatja, mennyire rugalmasan használják fel a gyártók a szilíciumot. Egy nagyobb lapka olyan példányai is kaphatnak új feladatot, amelyekből nem lesz teljes értékű RTX 5070. Ez gyártási szempontból érthető, csak a vásárlónak kevésbé kényelmes, amikor egy azonos nevű termék mögött már más hardver dolgozik.
