Az Anthropic legújabb, nyolc hónapot felölelő, „Threat Intelligence” jelentése eddig példátlan részletességgel tárja fel, hogy a mesterséges intelligencia iparágban az adatlopás, a kémkedés és a katonai célú felhasználás nem holmi távoli disztópia, hanem a kőkemény hétköznapi valóság. A cég saját belső vizsgálata megdöbbentő esettanulmányokat hozott nyilvánosságra arról, hogyan használták fel a Claude AI-t fedőcégeken, lopott hitelkártyákkal regisztrált fiókokon és álcázott proxihálózatokon keresztül globális riválisok és állami hátterű katonai csoportok.
Hogyan klónozzák a kínai laborok a Claude-ot?
A jelentés egyik legdurvább megállapítása, hogy több jelentős kínai AI-labor ipari méretben próbálta kinyerni a Claude képességeit, amit az iparágban modell-desztillációnak (model distillation) hívnak. A legnagyobb ilyen kampányt az Alibaba Qwen laborjához (GTG-16005 kódnév) kötötték. A kutatók egy célzott prompttal kényszerítették a Claude-ot, hogy a végső válasz megadása előtt részletesen írja le a saját belső logikáját (reasoning trace). Ezt a logikát aztán arra használták fel, hogy a saját Qwen 3.5, 3.6 és 3.7 modelljeiket tréningezzék. A támadás csúcsán napi hárommillió lekérdezést futtattak le több mint 3500 csalárd fiókon keresztül, 2026 májusa és júliusa között összesen 151 millió interakciót bonyolítva, főleg szoftverfejlesztési feladatokra fókuszálva.
Még ennél is messzebbre ment a Moonshot AI (a Kimi modell fejlesztője), amely tíz nap alatt majdnem 300 ezer saját felhasználói lekérdezést irányított át titokban az Anthropic szervereire. A felhasználók azt hitték, hogy a Kimivel beszélgetnek, miközben a válaszokat valójában a Claude generálta. Egy ilyen, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereghez (PLA) köthető felhasználó például a csengtui katonai bázisok és hadiipari intézetek körüli térfigyelő kamerák több száz archív felvételét elemeztette így a modellel. Egy ilyen, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereghez (PLA) köthető felhasználó például a csengtui katonai bázisok és hadiipari intézetek körüli térfigyelő kamerák több száz archív felvételét elemeztette így a modellel. Hasonló módszert alkalmazott a DeepSeek is, amely 14 nap alatt 12,1 millió lekérdezést irányított át a Claude Opusra. Ennek során a DeepSeek rendszerén keresztül például egy orosz Védelmi Minisztériumhoz köthető adatbázis élő hitelesítő adatai is megfordultak az Anthropic szerverein.
A Xiaomi szintén kihasználta a kiskapukat: saját MiMo modelljük felhasználóinak kéréseit rögzítették, majd ezeket utólag lefuttatták a Claude-on, hogy abból tréningadatot generáljanak, miközben a Zhipu 273 fiókot rotálva gyűjtött és tisztított láncolt gondolkodási (CoT) adatokat saját modelljeihez (egy külön, korábbi kampányban pedig kiberbiztonsági CTF-feladatokon vizsgálták más modellek képességeit a GLM-5.3 fejlesztése előtt). A SenseTime eközben harmadik felektől, harmadik fél adatkereskedőitől vásárolt korábban begyűjtött Claude-beszélgetéseket.
Ballisztikus rakéták, drónrajok és a lakosság megfigyelése
A jelentés legsúlyosabb része a katonai és megfigyelési technológiákhoz kötődik. Egy mali állami hírszerzéssel (ANSE) dolgozó független tanácsadó a Claude-ot használta elsődleges mérnöki erőforrásként egy „Lakana 360” nevű platform fejlesztéséhez. A rendszer 25 millió SIM-kártyát figyel meg, hangminta alapján azonosítja a célszemélyeket (még SIM-csere után is), listázza a VPN-felhasználókat, és mindezt összeköti a nemzeti biometrikus adatbázissal. Bár az Anthropic letiltotta a fiókot, a platform már elkészült és lokális szervereken fut tovább. Hasonló megfigyelési rendszert fejlesztettek iráni csoportok is, akik egyetlen év alatt 6388 állampolgárról készítettek részletes profilt.
A hagyományos fegyverkezés terén egy észak-jemeni sejt (GTG-87001) a Claude Code-ot használta szoftvermérnökként három különböző irányított fegyverprogram – köztük egy több mint 2000 kilométeres hatótávolságú ballisztikus rakéta, és egy hiperszonikus siklóegységgel is felszerelt rendszer – irányítási és navigációs szoftverének megírására. Amikor az egyik kísérleti rakétaindítás kudarcot vallott, a csoport órákon belül újra a Claude-hoz fordult, hogy kielemezze a hiba okát. A kódolást gondosan, több fiók között szétosztva végezték, hogy az Anthropic szűrői ne fogják meg az összefüggéseket.
Közben orosz szabadúszó fejlesztők ukrán harctéri felvételeken tanítottak be egy olyan autonóm, FPV kamikaze drónrajt, amely képes emberi beavatkozás nélkül felismerni a „személy” kategóriájú célpontokat, és automatikusan végrehajtani a támadást. Egy kínai elektronikai hadviselési szimuláció fejlesztése során pedig a tesztkörnyezet célpontjait a projekt felénél nyíltan tizenkét tajvani célpontra cserélték.
Biológiai fegyverek és a szűrők csődje
Az Anthropic nyíltan elismeri a dokumentumban, hogy a tartalomalapú biztonsági szűrők önmagukban nem elegendők. A biológiai kutatások terén öt olyan esetet dokumentáltak, ahol hivatásos tudósok kettős felhasználású (dual-use) projektekhez kérték az AI segítségét. Bár egy esetben a rendszer blokkolt egy katonai kutatóintézetből érkező, a chikungunya vírus genetikai módosítására (gain-of-function) irányuló kérést, a platform üzemeltetője azonnal épített egy áthidaló megoldást, ami a blokkolt kéréseket átirányította egy konkurens cég modelljéhez. A legszürreálisabb részlet: a fallback rendszer kódjának jelentős részét maga a Claude írta meg a felhasználónak.
A jelentés konklúziója száraz és egyértelmű: a szoftveres osztályozók (szűrők) önmagukban nem képesek megállítani a rosszindulatú felhasználást, mert a legitim kutatási szándék és a fegyverfejlesztés a kódolás és a nyelv szintjén gyakran nehezen megkülönböztethető. A cég válaszként bevezette a Claude Fable 5 modelleket sokkal szigorúbb biológiai szűrőkkel, majd a Fable 5.1-es frissítéssel a desztillációt akadályozó „védett gondolkodási” architektúrát (preserved thinking), és kijelentették: a biológiai frontier képességekhez a jövőben csak szigorúan hitelesített felhasználók férhetnek majd hozzá.
