Lip-Bu Tan, az Intel vezérigazgatója meglepően őszinte betekintést engedett a mindennapjaiba a QuantumJane podcast legújabb epizódjában. A vezető elárulta, hogy munkája során egyre inkább az autonóm AI-ágensekre támaszkodik: minden reggel azzal indít, hogy átnézi a kiadott kutatási feladatok eredményeit, amelyeket a hagyományos nyelvi modellek (LLM) helyett önálló döntéshozatalra képes ágensek végeztek el. Ezek a szoftverek drasztikusan lecsökkentették az adatgyűjtéshez és elemzéshez szükséges emberi asszisztensek számát a keze alatt.
Fotonikus kvantum és skálázhatóság
A beszélgetés során kiderült, hogy Tan saját vagyonából eurómilliókat fektetett be a kvantumszámítástechnika jövőjébe, méghozzá eltérő technológiai irányokat képviselő startupokba. Elsőként az IonQ nevű cégbe invesztált, amely vákuumban tartott, lézerrel ionizált Ytterbium-atomokat használ qubitként a stabilitás növelése és a hűtési költségek csökkentése érdekében. A tőzsdei bevezetésük után a befektetése felét ugyan értékesítette, de továbbra is szorosan követi az eredményeiket.
Ennél is izgalmasabbnak tartja a PsiQuantum megközelítését, amely fotonokra (fényrészecskékre) építi a kvantumszámítást. Tan szerint a fotonikus hálózatok skálázhatósága sokkal ígéretesebb, mivel a rendszer – a fotonérzékelőket leszámítva – nem igényel kriogenikus hűtést, a hagyományos chipgyártási sorokon is előállítható, az adatok továbbítása pedig optikai szálakon történik. A technológia iránti elkötelezettségét jelzi, hogy miután barátja, a korábbi Xilinx-vezető Victor Peng átvette a cég vezérigazgatói székét, Tan csatlakozott az igazgatótanácshoz.
Túl a szilíciumon
Az Intel vezetője szoftveres fronton az izraeli Classic-ot emelte ki, amely a kvantumvilág Cadence-évé kíván válni az orvosi és kémiai alkalmazások optimalizálásával. A klasszikus CMOS-gyártás egyértelmű fizikai korlátait (például a magas hőmérsékletre és feszültségre való érzékenységet) felismerve Tan a szilícium-karbid, az indium-foszfid, illetve a mesterséges gyémántok felé is kacsingat. Ez utóbbi a kimagasló hővezetési és ellenállási mutatói miatt lehet az iparág következő nagy ugrása, kiegészítve az olyan adatközponti megoldásokkal, mint a lapkába mart mikrofluidikus hűtés.
