A The Guardian szerint a ChatGPT már nem csak válaszokat adhat vásárláshoz, hanem olyan forrásokra is elvihet, amelyek nagyon is valódi banki kárt okozhatnak. A lap szerint az AI shopping keresései között hamis, klónozott webáruházak is felbukkanhatnak, vagyis a barátságosnak tűnő válasz mögött simán ott lehet egy átverés.
Kapcsolódó cikk:
Hogyan kerülnek be a hamis boltok a találatok közé?
A Guardian cikke az Ask Silver nevű csalásfigyelő szolgáltatás kutatására épül. Ők azt látták, hogy a ChatGPT keresési eredményei között klónozott oldalak jelennek meg, és ezek között olyan nevek is feltűnnek, mint a Russell & Bromley vagy a Dunelm másolatai. Anna Jones, az Ask Silver munkatársa szerint az is elképzelhető, hogy a nagy nyelvi modell ilyen értelemben „meg lett mergezve” rossz tartalommal, vagyis a csalók által felrakott klónozott oldalak is bekerültek abba az információs rétegbe, amiből a rendszer dolgozik.
A Russell & Bromley-példa különösen kellemetlen, mert a Guardian szerint a márka 2026 januárjában csődbe ment, majd a Next vette át, így már nincs külön hivatalos Russell & Bromley-weboldal. Ettől még a vásárlók simán rákeresnek a névre, a csalók pedig pontosan ezt a bizonytalanságot használják ki.
Miért kellemetlenebb ez, mint egy sima kamu link?
A történetben az a kellemetlen, hogy ez már nem csak egy nyers linkes csalás. A felhasználó teljesen hétköznapi kérdést tesz fel az AI-nak, például azt, hogy milyen táskák népszerűek egy adott márkánál, és közben a válasz mellé olyan forrásokat kap, amelyek már eleve hamis oldalakhoz vezetnek. Innen pedig elég egy jól sikerült dizájn, egy pár feltűnő akció és egy kamu checkout gomb, hogy valaki megadja a bankkártyáját vagy akár azonnal pénzt küldjön.
Mire érdemes figyelni vásárlás előtt?
A Guardian szerint a megtévesztés egyik legfontosabb jele a túl csinosnak tűnő ajánlat: gyanúsan nagy kedvezmények, furcsa domainnevek, és olyan oldalakat idéző címek, amelyekben ott a „official” vagy a „deals” szó. Az Ask Silver és a megszólaló brit fogyasztóvédelmi szakértők szerint az is vörös zászló, ha az oldal csak banki átutalást fogad el. A legbiztosabb lépés továbbra is az, ha nem az AI válaszából indulsz tovább, hanem magad gépeled be a kereskedő ismert hivatalos oldalát vagy appját.
Mit lépett az OpenAI, és mi marad a tanulság?
A Guardian szerint az OpenAI közben már eltávolította a szóban forgó hamis oldalakat a keresési indexből, és külön űrlapot is ad a szabályzatot sértő oldalak bejelentésére. Ez viszont inkább utólagos tűzoltás, mint végleges megoldás. Ha valaki már megadta a pénzügyi adatait, a brit tanács ugyanaz, mint bármelyik klasszikus online csalásnál: azonnal szólni kell a banknak, és jelenteni kell az esetet a csalásbejelentő felületen.
A legfontosabb tanulság az, hogy az AI itt nem maga a csaló, hanem egy új terítőfelület. Ha egy chatbot a hamis oldalt is legitim forrásként kezeli, a felhasználó könnyen úgy érezheti, hogy már át is ment az első bizalmi szűrőn. Ez az a pont, ahol a kényelmes digitális segítség nagyon gyorsan rossz irányba fordulhat.
