Egy augusztus 16-án feltöltött arXiv-preprint azt próbálta rekonstruálni, hogyan készülhetett egy AI-val támogatott francia befolyásolási kampány. A 15 szerző által jegyzett Propaganda Forensics nem egyetlen „AI-detektoros” ítéletre épít: 2646, a Storm-1516/CopyCop kampányhoz kötött cikket vet össze a hasonló időszak francia mainstream sajtójának emberi szövegeivel.
Nem csak a megfogalmazást nézték
A kutatók a témákat, a bizonytalanságot, a szubjektivitást és a hangnemet is összevetették. A PROPAGIA nevű korpuszban a cikkek átlagosan homályosabbak, szubjektívebbek és negatívabbak voltak, miközben kevesebb forrást idéztek, mint a SIPA összehasonlító anyagában. Ez nem egy automatikus bélyeg: a propaganda emberi szerkesztéssel is létrehozható, az eltérések viszont kirajzolnak egy következetes szerkesztési mintát.
Promptok maradtak a háttérben
A 84 vizsgált propagandaoldal közül 50-en promptokra vagy szerkesztési utasításokra utaló nyomokat találtak. A tanulmány egy helyen egy tízpontos, szó szerint visszamaradt szerkesztési specifikációt is említ. A szerzők szerint ez magyarázhatja, miért térnek vissza hasonló fordulatok és miért mutatnak a cikkek erős keresztcikkes redundanciát.
A modellazonosításnál marad a bizonytalanság
Az átíráson alapuló detektálás összhangban volt az INSIKT GROUP korábbi, Llama 3-családra vonatkozó attribúciójával, de a szerzők Mistral-családhoz köthető modellek lehetséges részvételét is jelezték. Ez nem egy konkrét modell ujjlenyomata és nem bizonyítja, hogy a 2646 cikk mind ugyanazzal a rendszerrel készült. A tanulmány maga is kutatási előzetes; a szerzők az EMNLP 2026-hoz kapcsolódó WOAH workshop anyagai között várják a folytatását.
A munka legérdekesebb tanulsága ezért nem az, hogy „egy detektor megmondta, AI írta”. Inkább az, hogy a kampány nyomai a szövegstílus, az újrahasznált szerkesztési utasítások és a hálózatba rendezett weboldalak együtt vizsgálva válnak láthatóvá. Ez sokkal óvatosabb, de használhatóbb megközelítés az AI-val támogatott információs műveletek feltérképezésére.
