Az AI-adatközpontok növekedése nem csak a GPU-król szól: a South China Morning Post friss riportja szerint Kínában most azok a befektetők is nagy figyelmet kapnak, akik évekkel korábban a fotonikára, vagyis a fényalapú adatátvitelre és számítástechnikára tettek.
A történet középpontjában Mi Lei és a CAS Star áll, amely a kínai állami tudományos ökoszisztémához kötődő Chinese Academy of Sciences környezetéből nőtt ki. Mi Lei optikai területen doktorált, és a cég indulása óta olyan mélytechnológiai vállalkozásokat keresett, amelyek lassabban érnek be, de ha egyszer eltalálják az ipari igényt, sokkal nehezebb őket gyorsan lemásolni.
A régi fotonikai tét most lett igazán látványos
Az SCMP szerint a CAS Star nagyjából 600 portfóliócégéből több mint 200 valamilyen módon a tágabb fotonikai területen dolgozik, beleértve az érzékelést, a kommunikációt, a számítástechnikát, az adattárolást és a kijelzőtechnológiát is. Ez korábban inkább türelmet igénylő, kutatásközeli befektetési iránynak számított, most viszont az AI-infrastruktúra fizikai korlátai miatt hirtelen sokkal érthetőbbé vált.
A nagy AI-klaszterekben több tízezer gyorsítóchipnek kell folyamatosan adatot cserélnie egymással, és ezen a ponton a hagyományos rézalapú összeköttetések egyre több problémát hoznak magukkal. A nagy adatáram jelveszteséget, hőt és extra fogyasztást jelent, ezért a fényalapú, kisebb veszteségű optikai kapcsolatok egyre fontosabb szerepet kapnak az adatközponti tervezésben.
Yuanjie Technology: a látványos példa
A riport egyik legerősebb példája a Shaanxi tartománybeli Yuanjie Technology, amely lézerchipeket fejleszt, és amelybe a CAS Star nagyjából 2019 körül szállt be. A vállalat részvényei az SCMP szerint az elmúlt egy évben több mint tizenegyszeresükre emelkedtek, amit főleg az adatközponti fényforrás-termékekből érkező bevételnövekedés hajtott.
Ezt persze nem érdemes automatikusan befektetési tanácsként olvasni, mert az AI-hoz kötött hardverrészvényeknél most nagyon erős a piaci lelkesedés, és a hype könnyen előrefuthat a valós üzleti teljesítményhez képest. A technológiai tanulság viszont ettől még fontos: az AI-versenyben már nem csak az számít, ki gyárt erősebb chipet, hanem az is, hogyan lehet ezeket a chipeket elég gyorsan, elég hűvösen és elég takarékosan összekötni.
Nem csak egyetlen cégről szól a sztori
Az SCMP több más optikai kommunikációs szereplőt is említ, köztük az Eoptolink, a Zhongji Innolight, a TFC és a Yangtze Optical Fibre and Cable nevét, miközben a CAS Star portfóliójából a fotonikus számítástechnikával foglalkozó Lightelligence is tőzsdére ment Hongkongban. A riport szerint a Lightelligence piaci kapitalizációja a pénteki záráskor körülbelül 57,9 milliárd hongkongi dollár volt.
A CAS Star teljes képe ennél is szélesebb: a cég nagyjából 18 milliárd jüant, vagyis körülbelül 2,7 milliárd dollárt kezel, és irodái vannak Hszianban, Pekingben, Sanghajban és Hongkongban. A modell lényege nem egyszerűen az, hogy pénzt tesznek induló cégekbe, hanem az, hogy kutatásból, inkubátorokból és pilot gyártási platformokból próbálnak működő ipari vállalatokat építeni.
Miért érdekes ez az AI szempontjából?
Az AI-infrastruktúra következő nagy kérdése könnyen az lehet, hogy az adatközpontokon belül hogyan mozog az adat. Ha a modellek nagyobbak, a klaszterek sűrűbbek, a fogyasztási keretek pedig szűkebbek lesznek, akkor a hálózat, a csomagolás, az optikai kapcsolat és a hőkezelés ugyanúgy stratégiai alkatrésszé válik, mint maga a számítási gyorsító.
Ebben a kontextusban a fotonika nem látványos fogyasztói termék, hanem csendes infrastruktúra-technológia, amely akkor válik igazán fontossá, amikor a régi megoldások már túl sok energiát kérnek és túl sok hőt termelnek. A CAS Star története ezért nem csak egy jól sikerült befektetésről szól, hanem arról is, hogy az AI-korszak nyertesei között olyan cégek is megjelenhetnek, amelyek korábban messze voltak a reflektorfénytől.
