Az AMD Ryzen termékoldala alapján az X3D modellek extra 3D V-Cache memóriát kapnak. Ez nem egy külön grafikus gyorsító és nem is magasabb órajel: egy nagyobb, a processzormagokhoz nagyon közel elhelyezett gyorsítótár, amely bizonyos játékokban látványosan le tudja faragni a várakozást.
https://www.bytepoint.hu/ryzen-7-7700x3d-ar-szivargas-jatekos-processzor/
A processzor nem közvetlenül a RAM-ból dolgozik
Amikor a játék egy ellenfél viselkedését, egy város forgalmát vagy a következő képkocka fizikai állapotát számolja, adatok egész sorára van szüksége. Ezek ideális esetben a CPU saját gyorsítótárában vannak. Ha nem férnek el ott, a processzornak a jóval lassabb rendszermemóriához kell fordulnia.
A gyorsítótárakat érdemes fiókokként elképzelni. Az L1 kicsi és villámgyors, az L2 nagyobb, az L3 pedig még több, a magok között megosztott adatot tart közel a CPU-hoz. A 3D V-Cache ennek az utóbbi, L3-as fióknak növeli meg látványosan a méretét.
Mit csinál a 3D V-Cache?
Az AMD szó szerint egymásra helyez egy további cache-réteget a processzoron. Ettől egy X3D chip több olyan adatot tud helyben tartani, amelyhez a játék újra és újra visszanyúl. Kevesebb alkalommal kell a RAM-ra várni, így a CPU gyorsabban tudja kiszolgálni a videokártyát.
Nem az történik, hogy minden utasítás hirtelen gyorsabb lesz. Az előny ott jön ki, ahol sok az ismétlődő, nagy adathalmazból dolgozó feladat. Egy nyílt világú játék, szimulátor vagy stratégia ilyen lehet; egy egyszerűbb, GPU-korlátos jelenet viszont alig kér belőle.
Ezért szerethetik a játékok
- Nyílt világok: sok NPC, fizika és bejárható terület adata marad közel a CPU-hoz.
- Szimulátorok és stratégiák: rengeteg egység, útvonal és állapot fut párhuzamosan.
- CPU-limites e-sport játékok: alacsony felbontáson vagy nagyon gyors videokártyával gyakrabban a processzor a szűk keresztmetszet.
- 1% low értékek: nemcsak az átlag FPS nőhet, hanem ritkábban jönnek a rövid, zavaró megtorpanások is.
Ez utóbbi sokszor fontosabb, mint az átlag FPS. Egy játék lehet papíron 150 FPS-es, mégis idegesítő, ha időnként 60 környékére zuhan. A nagyobb cache nem minden dadogást old meg, de a CPU-memória várakozásából eredő tüskéket több címnél képes csökkenteni.
Mikor nem látványos a különbség?
Ha a videokártya dolgozik teljes terhelésen, az X3D sem tud csodát tenni. 4K-ban, magas grafikai részletesség, ray tracing mellett gyakran a GPU számolja a képkockát a legtovább. Ilyenkor egy erősebb videokártya rendszerint többet ér, mint ugyanannak a CPU-generációnak az X3D változata.
A videóvágás, 3D renderelés és más, hosszú többmagos munkák sem feltétlenül a plusz cache-ből élnek. Ezeknél gyakran a magasabb órajel, több mag vagy egyszerűen egy erősebb, nem X3D-s modell a jobb választás. A pontos arány programról programra változik.
A felár akkor jó döntés, ha a gép valóban CPU-limitbe fut
X3D-t elsősorban annak érdemes keresni, aki magas képfrissítésű monitoron játszik, erős videokártyát használ, vagy szereti azokat a játékokat, amelyek a processzort terhelik meg igazán. Egy középkategóriás GPU mellé, 60 FPS-es célhoz vagy inkább vegyes munkára viszont nem automatikus választás.
A legegyszerűbb szabály: ne csak az átlag FPS-t nézd a tesztekben. Keress az adott játékhoz, felbontáshoz és videokártyához mért adatokat, külön figyelve az 1% low értékre. Az X3D előnye ott ér valamit, ahol a processzor valóban visszafogja a gépet.
