A CPUID hivatalos változáslistája szerint a HWMonitor 1.65 ismét kiolvassa az NVIDIA GeForce RTX 50-es kártyák hotspot-hőmérsékletét. Az adat azért hasznos, mert nem a GPU egészére számolt átlagot mutatja, hanem a lapka pillanatnyilag legmelegebb érzékelési pontját.
Egyetlen új sor került a programba, mégis sokat számít
A HWMonitor 1.65 változáslistája rövid: az RTX 50×0 sorozat hotspot-értéke mellett csak a Lisuan 7G100 előzetes támogatását említi. Az NVIDIA-kártyák tulajdonosainak mégis az első pont a fontosabb. Ha a normál GPU-hőmérséklet rendben van, de a hotspot jóval magasabb, az utalhat egyenetlen hűtőérintkezésre, rosszul felvitt pasztára vagy arra, hogy a hűtés egy kisebb területen nem vezeti el elég gyorsan a hőt.
A hotspot nem egy második GPU-hőmérséklet
A megszokott GPU Temperature érték több érzékelő alapján ad képet a lapka hőmérsékletéről. A hotspot ezzel szemben mindig a legforróbb pontot követi, ezért természetes, hogy magasabb számot látunk. Önmagában egy nagyobb érték még nem jelent hibát; a GPU átlaghőmérséklete és a hotspot közötti különbség, valamint az órajel, a ventilátor és a fogyasztás együtt mond többet.
Terhelés közben érdemes néhány percig figyelni a jelenlegi és a maximális értéket. Ha a hotspot gyorsan felszalad, miközben az átlag jóval lejjebb marad, vagy a kártya közben visszaveszi az órajelét, már van ok a hűtés, a légáramlás és a ventilátorprofil ellenőrzésére. Egyetlen képernyőkép helyett hosszabb, azonos terhelés alatt végzett mérésből lehet értelmes következtetést levonni.
Nem minden program ugyanazt mutatta eddig
Az RTX 50-es sorozatnál a szenzoradatok támogatása programonként és verziónként eltérhetett. A CPUID frissítése ezt a hiányt pótolja a HWMonitorban. A méréshez tehát az 1.65-ös vagy újabb kiadás kell; régebbi verzióban hiába keressük ugyanezt a sort.
Mit érdemes figyelni a gyakorlatban?
A hotspotot nem kell önmagában hajszolni. Hasznosabb ugyanazzal a játékkal vagy teszttel összevetni a korábbi eredményt, figyelni a ventilátor fordulatát, a teljesítményfelvételt és azt, jelentkezik-e órajelcsökkenés. Így az új adat valóban hibakeresési kapaszkodó lesz, nem egy újabb szám, amitől indokolatlanul megijedünk.
