Az Inc. egy 8400 fős nemzetközi felmérést feldolgozó cikke szerint az emberek egy része nem azért akar kevesebb időt tölteni az interneten, mert elfogyott az online tartalom. Éppen ellenkezőleg: túl sok lett belőle, miközben egyre nagyobb része tűnik ismétlődőnek, mesterségesnek vagy egyszerűen érdektelennek.
Több tartalom, kevesebb felfedezés
A ReverseLookup megbízásából készült kutatás Európában, az Egyesült Államokban és Latin-Amerikában kérdezett meg embereket. A válaszadók 61 százaléka azt mondta, hogy a következő évben több időt szeretne offline vagy helyi közösségekben tölteni. Negyvennégy százalék már tudatosan próbálja csökkenteni a passzív görgetést.
A probléma nem pusztán az időrabló közösségi média. A megkérdezettek 57 százaléka gyakrabban találkozik mesterségesen előállítottnak vagy kevés munkával összerakottnak érződő bejegyzésekkel, képekkel és cikkekkel. Negyvenkilenc százalék szerint az online terek kevésbé eredetiek a szintetikus tartalmak terjedése miatt.
Az AI-gyanú önmagában is elég a bezáráshoz
A válaszadók 42 százaléka nemrég azért zárt be vagy ugrott át egy tartalmat, mert azt gyanította, hogy nem egy konkrét mondanivalóval rendelkező ember, hanem AI készítette. Ez akkor is bizalmi problémát okoz, ha a gyanú néha téves. Az olvasó nem minden alkalommal akar nyomozni, ezért egyszerűbb továbblépnie.
Az AI-szemét itt nem minden mesterséges intelligenciával készült tartalmat jelent. Inkább azokat a tömegesen gyártott képeket, videókat és szövegeket, amelyek sem új információt, sem saját tapasztalatot nem adnak. A technológia használata önmagában nem tesz egy cikket értéktelenné; a tartalom akkor válik szemétté, amikor nincs mögötte ellenőrzés, szándék vagy felelősség.
A botok már a webforgalomban is többségbe kerülhetnek
Az Inc. a Cloudflare adatait is idézi, amelyek szerint a vizsgált időszak előző hét napjában a webforgalom 57,7 százaléka botoktól érkezett. Ebbe keresőrobotok, automatizált szolgáltatások és rosszindulatú forgalom egyaránt beletartozhat, tehát nem mind generatív AI. Az arány mégis jól mutatja, mennyire gépek által közvetítetté vált az internet működése.
A felmérés irányt mutat, de nem bizonyít mindent
A kutatás nagy mintával dolgozott, ugyanakkor egy megbízásból készült közvélemény-kutatás, nem szakmailag lektorált tudományos vizsgálat. A válaszokból nem következik, hogy kizárólag az AI-szemét hajtja offline az embereket. A közösségi média fárasztó működése, a reklámok, a politikai konfliktusok és az adatvédelmi aggodalmak ugyanúgy szerepet játszhatnak.
Az eredmények ettől még egy kellemetlen változásra utalnak: az internet figyelemért folytatott versenye már olyan mennyiségű hasonló tartalmat termel, hogy maga a bőség kezd unalmassá válni. Az offline programok egyik előnye pedig egészen egyszerű: nehezebb őket egyetlen gombnyomással végtelen mennyiségben lemásolni.
