A földi elektromos hálózatok egyre nehezebben bírják az AI-láz okozta terhelést. Egy ígéretes startup, az Orbital Inc. szerint a megoldás a csillagok között van: GPU-kkal felszerelt műholdakkal tehermentesítenék a bolygónkat.

Az utóbbi években az LLM-ek (nagy nyelvi modellek) térnyerése elképesztő mértékű adatközpont-építési hullámot indított el, ami világszerte próbára teszi az energiainfrastruktúrát. Az Andreessen Horowitz (A16z) által támogatott Los Angeles-i startup, az Orbital, radikális válasszal állt elő: ha a Földön nincs elég kapacitás, vigyük a számítási feladatokat az űrbe.

Kapcsolódó: Robotadó és 4 napos munkahét: Így alakítaná át az OpenAI a világgazdaságot

Miért pont az űr?

A koncepció alapja az „ingyen” energia. A világűrben a napsugárzás korlátozás nélkül kiaknázható, így a műholdak hatalmas napelemek segítségével juthatnak a működéshez szükséges áramhoz, megkerülve a földi hálózatok korlátait. Az Orbital nem a modellek betanítását (training), hanem a futtatásukat, azaz az inferenciát (inference) célozza meg. Míg a tanításhoz szorosan összekapcsolt, masszív szerverparkok kellenek, az inferencia – például egy chatbot válaszadása – kisebb, elosztott egységeken is hatékonyan futtatható.

Hűtőgép méretű szuperszámítógépek a pályán

Az Orbital tervei szerint egy több ezer kis műholdból álló konstellációt hoznának létre. A vízió főbb számai:

  • 10 000 műhold: Egy elosztott felhőalapú hálózat Alacsony Föld körüli pályán (LEO).
  • 100 kilowatt: Ennyi energiát termelne és használna fel minden egyes, nagyjából hűtőgép méretű egység.
  • Teniszpálya méretű napelemek: A szükséges energia begyűjtéséhez és a hő leadásához hatalmas panelekre van szükség.

A folyamat során a felhasználó kérése a földi bázisállomáson keresztül jut el a műholdhoz, amely lézeres optikai linkek segítségével továbbítja az adatot a legközelebbi szabad GPU-hoz. A feldolgozás után az eredmény hasonló úton érkezik vissza a Földre.

Nem sétagalopp: sugárzás és hűtés

Bár a napenergia ingyen van, a fizika törvényei az űrben is kemények. A legnagyobb kihívást a hőkezelés jelenti: mivel nincs levegő, a szerverek által termelt hőt csak sugárzással lehet leadni, amihez hatalmas és bonyolult radiátorpaneltömbök kellenek. Ezen kívül a kozmikus sugárzás könnyen okozhat hibákat (bit flip) a hardverben, a karbantartás pedig gyakorlatilag lehetetlen – ami elromlik, az ott is marad.

Mikor indul az égi ChatGPT?

Az Orbital ambiciózus menetrendet vázolt fel:

  • 2026: A végleges műhold-dizájn elkészítése.
  • 2027: Az első prototípus felbocsátása egy SpaceX Falcon 9 rakétával.
  • 2028: Saját gyártóüzem beindítása Los Angelesben.

Bár szkeptikus hangok szerint egy ilyen rendszer stabil működéséhez még 10-20 év technológiai fejlődés kell, az Orbital csapata bízik benne, hogy az ammónia-alapú folyadékhűtés és a sugárzástűrő chipek megoldást kínálnak a problémákra. Ha sikerrel járnak, a jövőben a mesterséges intelligencia válaszai szó szerint a csillagok közül érkezhetnek.

Forrás: IEEE Spectrum