A kínai fejlesztők olyan agy-számítógép interfészeken dolgoznak, amelyeknél az elektródát katéterrel, a nyaki ereken keresztül juttatnák a koponyán belüli vénákhoz. Az SCMP augusztus 9-i beszámolója szerint a pekingi Xuanwu Kórház egyik orvosa úgy nyilatkozott: megfelelő tapasztalattal az eszköz pozicionálása akár tíz perc alatt is elvégezhető. Ez nem azt jelenti, hogy a gyors beültetésre épülő BCI-k készen állnak a széles körű használatra.
A hír egyik fontos részlete, hogy több, egymástól eltérő fejlesztési szakaszban lévő programról van szó. A sanghaji StairMed például olyan érbe vezetett megoldást fejleszt, amelyet a cég a Kínai Tudományos Akadémia kutatóival közösen vizsgál. A vállalat eddig juhokon tesztelte a módszert; emberi klinikai vizsgálatot még nem indított.
A cél: elkerülni a koponya megnyitását
A hagyományos beültetett BCI-knél az elektródákat közvetlenül az agyszövethez helyezik, ami koponyaműtétet igényel. A vénás megközelítésnél egy apró, hálós elektróda vagy szenzor egy katéter végén jut el a célterülethez, majd az ér falánál rögzül. Így az eszköz az agy elektromos jeleit az ér felől próbálja érzékelni.
Ez a beavatkozás nem azonos azzal, hogy „gondolatokat olvasnak”. A jelenlegi BCI-k többnyire olyan jeleket keresnek, amelyekkel egy felület, kurzor vagy segédeszköz vezérelhető. A cél elsősorban az, hogy súlyos bénulással élő emberek számítógépet vagy más digitális eszközt tudjanak használni.
A StairMed még nem jutott el az emberekig
Az SCMP szerint a StairMed több mint 1,1 milliárd jüan finanszírozást vont be az elmúlt évben, és olyan eszközt tervez, amely a nyaki ereken át halad a koponyán belüli érhálózat felé. A cég megközelítése tehát kevésbé invazív lehet a nyitott koponyaműtétnél, de ettől még komoly klinikai kérdések maradnak: milyen minőségű jelet lehet az ér falán keresztül mérni, mennyire tartós az implantátum, és milyen hosszú távú kockázatokkal jár.
Ebben a szakaszban a tízperces számot is a helyén kell kezelni. Duan Wanru, a Xuanwu Kórház főorvosa a saját, vénás megközelítésükről beszélt, nem egy kész, minden intézményben elérhető termékről. A gyors pozicionálás önmagában nem mond semmit a teljes ellátásról, a betegkiválasztásról, az utókövetésről vagy az eszköz hosszú távú működéséről.
Kínában már van humán tapasztalat
Nem minden kínai vénás BCI-projekt tart ugyanott. A Nankai Egyetem 2025-ös közlése szerint a Duan Feng vezette kutatócsoport klinikai alkalmazásban már olyan stent-elektróda rendszert használt, amelyet a nyaki ereken keresztül juttattak az agyon belüli ér falához. A bejelentés a bénult végtag mozgásfunkciójának helyreállítását célzó vizsgálatról szólt.
Ez fontos különbség a StairMed állatkísérleti programjához képest, de nem teszi automatikusan összehasonlíthatóvá a különböző BCI-rendszereket. Az elektródák elhelyezése, a dekódoló szoftver, a célfeladat és a vizsgálati protokoll is eltérhet. A kínai fejlesztések gyorsulása ettől még jól látszik: a verseny már nem csak a Neuralink körül forog, hanem azon is, ki tud használható klinikai rendszert építeni a lehető legkisebb beavatkozással.
