A Google aláírt egy titkosított megállapodást a Pentagonnal, amely lehetővé teszi, hogy a Gemini AI-modelljeit az amerikai hadsereg minősített hálózataiban „bármilyen törvényes célra" bevessék. A szerződés részletei 2026 áprilisában szivárogtak ki – anélkül, hogy a dolgozókat előzetesen tájékoztatták volna.
600 aláírás, de semmi eredmény
Körülbelül 600–1000 alkalmazott írta alá azt a nyílt levelet, amely ellenzi a megállapodást. Alex Turner, a DeepMind kutatója nyilvánosan is kiállt a témában: szerinte a Google elismerte, hogy nem tud vétót emelni a felhasználás ellen, és vállalja a biztonsági szűrők módosítását kormányzati kérésre – amit „szégyenletesnek" nevezett.
A dolgozók legfőbb aggályai:
- Autonóm fegyverrendszerek: az AI elvben célpontokat azonosíthatna és választhatna ki emberi felügyelet nélkül
- Tömeges megfigyelés: a szerződés nem tartalmaz érvényesíthető tiltást a belföldi megfigyelésre
- Biztonsági szűrők eltávolítása: a Google kötelezettséget vállalt, hogy kormányzati kérésre módosítja a védelmi mechanizmusokat
2018 vs. 2026: megváltozott az erőviszony
2018-ban a Project Maven-botrány – amelyben a Google drónok megfigyelési adatait elemezte volna – akkora belső ellenállást váltott ki, hogy a cég végül visszalépett a szerződéstől. Most ugyanez a forgatókönyv játszódik le, de a menedzsment ezúttal „büszkén" vállalja a katonai együttműködést, és nem hátrál meg.
Miért gyengült meg ennyire a dolgozói nyomás?
- Az iparági leépítések megtörték a kollektív szerveződési kedvet
- A Google megszüntette azokat a belső kommunikációs platformokat, amelyek 2018-ban a mozgósítást segítették
- A cégek egyre inkább az AI-beruházásokat helyezik előtérbe a mérnöki állományhoz képest
Mit mond a jog?
Jogi szakértők szerint a Google Pentagon-szerződése „szigorúan gyengébb" az OpenAI hasonló megállapodásánál – kevesebb érvényesíthető korlátot tartalmaz a technológia katonai felhasználására vonatkozóan.
Forrás: Fortune
