A Transparency Coalition friss heti összefoglalója szerint az amerikai AI-szabályozás robbanásszerűen gyorsul — méghozzá nem szövetségi, hanem tagállami szinten. Miközben a Kongresszus tehetetlen, az egyes államok törvényhozói egymás után fogadják el a saját AI-törvényeiket, és kezd kirajzolódni, hogy merre tart az egész.
A héten egyszerre több állam is lépett: Minnesota kormányzója gyerekvédelmi közösségimédia-törvényt írt alá, Dél-Karolina a „Stop Harm From Social Media Act”-et, Missouri betiltotta az AI terápiás chatbotokat, Vermont pedig elismerte a személyek „neurológiai jogait”.
Négy fő irány, ami most formálódik
A több száz beterjesztett törvényből kirajzolódik néhány markáns trend:
1. Chatbot- és gyerekvédelem — ez a legnagyobb hullám. Hat héttel a 2026-os szezon kezdete után 78 chatbot-törvény volt életben 27 államban. A fókusz egységes: a kiskorúakat védő biztonsági funkciók, az öngyilkossági/önkárosító tartalom tiltása, kötelező kormegerősítés, és az „érzelmi függőséget” gerjesztő dizájn betiltása. Colorado, Georgia, Hawaii már alá is írta a sajátját.
2. AI a mentális egészségügyben — kemény tiltások. Több állam egyenesen tiltja az AI „terápeutaként” való fellépését. Missouriban az olyan chatbot, ami terápiás szolgáltatást vagy mentális diagnózist hirdet magáról, első alkalommal 10 000, ismételten 20 000 dollár bírságot kaphat.
3. „Az AI nem személy.” Több államban (Ohio, Oklahoma) külön törvény mondja ki, hogy az AI-rendszerek nem nyerhetnek jogi személyiséget, és nem minősülnek „személynek” a nyilvánossági vagy közérdekű törvények szempontjából. Kalifornia is dolgozik ezen.
4. Átláthatóság és provenance. Több törvény írná elő, hogy a generatív AI-val készült vagy módosított tartalmat kötelező megjelölni (provenance-adat, vízjel), valamint hogy a fejlesztőknek nyilvánosságra kell hozniuk, milyen adatokon tanították a modelljeiket (pl. New York AI Training Data Transparency Act).
Kalifornia és Connecticut a húzóerő
Kaliforniában az éves „suspense” szavazás után ~30 AI-törvény maradt versenyben, sok már a második kamarában. A paletta hatalmas: companion chatbotok, munkahelyi AI-megfigyelés, AI az egészségügyben, sőt egy törvény (SB 928) kifejezetten kimondja, hogy a CSU-egyetemeken az oktatóknak embernek kell lenniük, nem AI-nak.
Connecticut közben elfogadta az ország egyik legátfogóbb AI-csomagját (SB 5): fogyasztói tájékoztatási kötelezettség az előfizetéses AI-termékeknél, whistleblower-védelem a frontier AI-fejlesztők alkalmazottainak, biztonsági protokollok chatbotokhoz, és címkézési előírás az AI-generált tartalomra.
Miért érdekes ez nekünk?
Két okból. Egyrészt az EU AI Act mellett az amerikai tagállami szabályozás lesz a másik nagy globális mérce — és mivel a tech-cégek nem fognak államonként más-más terméket gyártani, ezek a szabályok közvetve a magyar felhasználókat is elérik (címkézés, tréningadat-átláthatóság, chatbot-biztonság).
Másrészt jól látszik a fő feszültség: az USA-ban nincs szövetségi AI-törvény, ezért 50 állam alkot egymással versengő, néha ellentmondó szabályokat — miközben a háttérben épp arról vitáznak, hogy a Kongresszus betilthatja-e az állami AI-törvényeket (több állam kifejezetten ez ellen fogadott el határozatot). A szabályozási töredezettség az AI-iparág egyik legnagyobb fejfájása 2026-ban.
