A norvég Lace nevű startup 40 millió dolláros (kb. 34,5 millió eurós) tőkebevonást hajtott végre, hogy továbbfejlessze a félvezetőgyártás egyik legkritikusabb technológiáját, a litográfiát. A cég mögött többek között a Microsoft befektetési ága (M12) is ott áll, a finanszírozási kört pedig az Atomico vezette.

A vállalat célja egy teljesen új megközelítés bevezetése, amely akár alapjaiban írhatja át a chipgyártás jövőjét.

Mi a probléma a jelenlegi chipgyártással?

A modern processzorok és AI-chipek gyártása litográfiára épül, amely során fény segítségével „rajzolják” rá az áramköröket a szilíciumlapkákra. Ezt a technológiát jelenleg szinte teljes egészében az ASML (a legfejlettebb litográfiai rendszerek – különösen az extrém ultraibolya (EUV) technológia – egyedüli gyártója) uralja, extrém ultraibolya (EUV) rendszerekkel.

A gond az, hogy a fizikai határok egyre jobban közelítenek:

  • a fény hullámhossza korlátozza a méretcsökkentést
  • a gépek extrém drágák (akár több száz millió euró/darab)
  • az energiaigény és a komplexitás folyamatosan nő

Ez komoly szűk keresztmetszetet jelent, miközben az AI miatt robbanásszerűen nő a számítási teljesítmény iránti igény.

A Lace megoldása: atomokkal rajzolni

A Lace teljesen elhagyja a fényt, és helyette hélium atomnyalábot használ a mintázásra.

Ez több szempontból radikális váltás:

  • az atomnyaláb mérete ~0,1 nanométer
  • a jelenlegi EUV technológia ~13,5 nanométeres skálán dolgozik
  • ez akár 10× kisebb struktúrákat tesz lehetővé

Az atomok nem szenvednek a fényhez hasonló diffrakciós korlátoktól, így elméletben közel atomi szintű felbontás érhető el.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A kisebb struktúrák közvetlen hatása:

  • több tranzisztor fér el ugyanakkora chipen
  • jelentősen nő a teljesítmény
  • csökkenhet a fogyasztás

Ez különösen kritikus az AI gyorsítók esetében, ahol minden generációval nő az igény a számítási sűrűségre.

A technológia akár új lendületet adhat a Moore-törvénynek is, amely az utóbbi években már lassulni látszik.

Nem csak kisebb, hanem egyszerűbb is lehet

A Lace szerint az atomalapú litográfia nemcsak pontosabb, hanem:

  • kevesebb energiát igényel
  • kevésbé komplex rendszereket használ
  • könnyebben integrálható meglévő gyártósorokba

Ez különösen fontos, mivel a jelenlegi chipgyártás egyik legnagyobb problémája a költség és a gyártási bonyolultság.

AI segíti a gyártást is

Az egyik legnagyobb technikai akadály a maszktervezés volt, amely matematikailag rendkívül komplex feladat.

A Lace ezt egy saját fejlesztésű, AI-alapú algoritmussal oldotta meg, amely a számítási folyamatot drasztikusan felgyorsítja – nagyságrendekkel hatékonyabbá téve a tervezést.

Ez kulcsfontosságú lépés a technológia ipari bevezetése felé.

Mikor lesz ebből valós termék?

A startup már rendelkezik prototípusokkal, de a tényleges ipari alkalmazás még időigényes:

  • cél: egy pilot gyártóeszköz 2029 körül
  • addig: fejlesztés, validáció, gyártási tesztek

A félvezetőiparban ez normális időtáv, mivel a technológiák bevezetése rendkívül szigorú követelményekhez kötött.

Komoly verseny az ASML ellen

A litográfia az egyik legnagyobb értékű szegmens a chipiparban, és jelenleg gyakorlatilag monopólium az ASML kezében.

A Lace célja nem feltétlen a teljes leváltás, hanem:

  • a jelenlegi technológia kiegészítése
  • új generációs gyártási lehetőségek megnyitása

Ha sikerrel járnak, az több milliárd dolláros piacot mozgathat meg.

forrás: tomshardware, atomico, eenewseurope, startup